Az
biztos, hogy a New York-i Plymouth színház nem a
békéscsabai Jókai, az viszont már nem biztos, hogy ez a csabai előadás, a világ
harmadik Jekyll és Hyde-ja
nem ér fel amazzal, vagy a brémaival, ahol másodízben mutatták be a
horrormusicalt, mely napokig izgalomban tartja
közönségét. Az alapregényt, Robert
Louis Stevenson angol
író művét 1886-ban jelentették meg, évtizedek után lett belőle film, majd pár
éve musical, és egyre inkább világsiker. Ide, Békéscsabára, magyarországi
bemutatóként a Musical Színházzal közös produkcióban érkezett, hogy némi
hátborzongatást ajándékozzon a tél végi színházlátogatóknak.
Stevenson, amikor megírta híressé vált regényét az
önmaga gonosz énjével viaskodó Doktor Jekyll nem
mindennapi esetéről, jól számított korának izgalomigényére, ami a 21. század
elején sem különbözik a régitől. Ma is hajlamosak vagyunk misztikus,
természetfeletti csodákra, a megmagyarázhatatlan túlzásaira. Például arra, hogy
a jó és a gonosz a lelkünk mélyén ott van-e, mint két külön birodalom, és
lehet-e valamiféle külső behatás, mely az egyensúlyt (a megszokott helyzetet)
megváltoztatná: Doktor Jekyll, a londoni elmeorvos
elképesztő kísérletre vállalkozik: felfedezését, a "történelmi szérumot", mely
kiszabadítja az ember személyiségének gonosz oldalát, önmagán próbálja ki. A
kísérlet azonban borzalmas következményekkel jár: Mister
Hyde, a gonosz én egyre inkább felülkerekedik Doktor
Jekyll személyiségén. A tragédia elkerülhetetlen, a gonosz csak a jó
elpusztításával szűnik meg létezni. Jekyllt a
menyasszonya, Emma agyonlövi.
Egyszóval: horrormusicalt láttunk a csabai
színházban, olyan lehengerlően kiváló előadást, mely nem minden évadban
születik. Frank Wildhorn zenéje híven és
expresszíven követi a történéseket, a szövegkönyvíró,
Leslie Bricusse (a magyar változaté Venyige
Sándor) egy szóval sem ír le többet a szükségesnél, a magyar dalszövegek pedig
Valla Attila ihletett hozzáértését mutatják. A
rendező-címszereplő Molnár László nagy egyéniség, a musical műfaj tökéletes
ismerője. Mint rendező mindig a legfontosabbra koncentrál, miközben
látványszínpaddá varázsolja a tért, ahol a történet játszódik; mint
színész-énekes bravúrt bravúrra halmoz, átváltozásai döbbenetesek. Két női
partnere, Lucy, a prostituált szerepében
Janza Kata nemcsak a hangjával hódít, a menyasszony
Emma pedig Tunyogi Bernadett alakításában érzelmes
és drámai egyszerre. Gálfi Lászlót Sir
Danvers Carew szerepében
láthatjuk újra, felelevenítve magunkban a régi, nagy elismeréseket művészetéről;
jellegzetes angol figura Makrai Pál szerint Doktor Jekyll
barátja, John Utterson, és az egész népes
szereplőgárda énekben, mozgásban egyaránt a hibátlan összmunka példája.
És akiket meg kell még említeni, mert fontos, amit hozzáadtak ehhez a
kivételesen nagy előadáshoz: a koreográfus Rogács
László, a jelmeztervező Tordai Hajnal és a
díszlettervező Kiss-Kovács Gergely, aki a számos
helyszínváltást nagyvonalúan oldotta meg. Hogy végül is ez volt a
Jekyll és Hyde
magyarországi bemutatója, Békéscsaba számára sem akármi. Legyünk csak büszkék
rá, sok más színház irigyli tőlünk. Nem baj: tegyék.
SASS ERVIN